A Balatoni Szövetség február 7-én Keszthelyen
ülésezett. A Városházán megrendezett megbeszélésen dr. Szabó Imre, a szövetség
soros elnöke adott tájékoztatót egyebek mellett a MAHART Balatoni Hajózási
Rt. privatizációjáról.
Ennek lényege, hogy a Balaton-parti települések több mint egy éve kezdeményezték,
hogy a privatizáció során a balatoni hajózásban érintett önkormányzatok többségi
tulajdonhoz juthassanak. A kezdeményezést 22 balatoni település mellett Keszthely
Város Önkormányzata is támogatta az elmúlt év augusztusában született
határozatával. A tárgyalások és egyeztetések vezettek oda, hogy a Kormány
Gazdasági Kabinetje január 25-én Balatonfüreden állást foglalt a mellett, hogy az
anyacégtol függetlenül történjen meg a MAHART Balatoni Hajózási Rt.
privatizációja, s az érintett önkormányzatok 51 százalékos tulajdonrészhez
juthatnak összesen 600 millió forint vételár ellenében.
A szövetség ülésén Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság
elnöke adott tájékoztatót a Széchenyi-tervben megfogalmazott térségi pályázati
lehetoségekrol.
Mint elhangzott, a Balaton térségére 19 pályázati lehetoséget fogalmaz meg a
Széchenyi-terv, e mellett még 7 régiós pályázat is van. Lehetoség van a kikötok, a
strandok, játszóterek, zöldterületek felújítására, s nagyon fontos, hogy a
muemléki épületek, templomok, várak, – olyan muemlékek, amelyek kapcsolódnak a
turizmushoz – megújulására is lehetoséget nyújt a terv.
– Nagyon fontos volna, hogy az üzemeltetok, s az önkormányzatok pályázzanak
ezekre a lehetoségekre – mondta Rosta Sándor. – Ugyancsak fontos volna, hogy a
Balaton-környéki váraink, középkori muemlékeink, templomaink rendben legyenek,
hiszen ez egy olyan nemzeti kincs, amelyet együtt kell megmentenünk és továbbvinnünk
az utókor számára. De nagyon fontos, hogy a turizmusba is aktívan bekapcsoljuk az
épített emlékeinket. A balatoni strandok felújítását azért tartjuk fontosnak, mert
a vendég itt találkozik eloször a vízzel, a vízzel találkozás élményét lehet
azzal felfokozni, hogy a strandok rendben vannak a higiénés létesítményektol a
játszóterekig bezárólag.
– Az épített környezet rendbehozatala mellett vannak-e a különleges, az e tájra
jellemzo specialitások támogatására is lehetoségek?
– A Széchenyi-terv lehetoséget ad rá, s én személy szerint is fontosnak
tartanám, hogy a kézmuves szakmák, foleg az elhalt kézmuves szakmák újra
feléledjenek, újra lelket kapjanak. A pályázat jogi és természetes személyeknek
egyaránt lehetoséget ad, hogy ilyen célokra kérjenek támogatást. E területtol
várjuk azt, hogy olyan emléktárgyakat kínáljanak, amelyek kötodnek ehhez a tájhoz,
tipikusan Balaton mellékiek, amelyekkel ki lehetne szorítani a nemkívánatos külföldi
giccstömeget, amellyel jelenleg elárasztották a tó térségét. Sajátosan magyar
emléktárgyaknak van itt helye, ezért egy olyan pályázat is kiírásra került, amely
a balatoni emléktárgyak tervezését, megvalósítását támogatja.
– A térségre adoptált pályázati lehetoség mennyi pénzt tartalmaz?
– A hét régiós pályázatra 180 millió forintot tartalmaz, de ha összeadjuk
azokat a támogatási lehetoségeket, amelyeket a Balaton Fejlesztési Tanács és az
ágazatok biztosítanak a tó körüli fejlesztésekre, akkor ez mintegy 14 milliárd
forint.
– A pályázatoknak van-e egyedileg behatárolt összege?
– Igen, ez pályázatonként változó. Az érdeklodok a kiírásban
tájékozódhatnak errol, s minden egyéb információt, illetve az azzal kapcsolatos
felvilágosítás lehetoségét is tartalmazza a kiírás.
– Van-e már mérheto érdeklodés a pályázati lehetoségek iránt?
– Mondhatom, nagyon jó az érdeklodés, s úgy érzem, ez alapján az év közepére
le is lehet majd zárni ezt a programot – mondta végezetül Rosta Sándor. |
|
