 |
3.rész Fordította Takács Andrea 1.dan |
 |
|
3.rész Fordította Takács Andrea 1.dan |
|
Shihan Yukio NishidaA filozófiával, ezzel a szisztematikus dologgal lehetne azt a karatét, ami ma még egy nem befejezett, tökéletes mű, egésszé tenni, tökéletesíteni.
"A küzdő testtartás alapja a sanchin dachi."
Kérdés: Szeretném, ha az IBUKI-ról hallhatnánk pár szót.
Nishida: Az IBUKI tulajdonképpen tanden légzés, ami hasi nyomást alkalmazva történik. A hasi légzés során a levegő beszívása után a has megduzzad, kilégzéskor pedig besüpped. A tanden légzés ezzel ellentétes; amikor beszívjuk a levegőt, akkor besüpped a has, kilégzéskor pedig megduzzad. A tüdő-légzésen felül, az agyi nyomás-emelkedés kontrollálása érdekében, miközben lassanként kieresztjük a levegőt, hassal feszítünk, nyomást gyakorolunk. Ez az IBUKI.
Kérdés: Akkor, ha jól értem, IBUKI esetén a kilégzéskor duzzad meg a has.
Nishida: Igen, így van. És mivel ez egy erős hasi feszítési mód, ezért a kezdetekben néni veszéllyel is jár, ezért feltétlenül helyesen, megfelelő módon kell oktatni. Ezenkívül a legnagyobb erőkifejtést az AUN légzéssel lehet elérni.
Kérdés: Mi az az AUN?
Nishida: Az AUN "a"-ja az az állapot, amikor a levegő kifelé jön. Az "un" pedig az az állapot, amikor megállítjuk, megfogjuk a levegőt, de ez különbözik attól az állapottól, amikor erőt fejtünk ki. Abban az esetben intenzív erőkifejtésről van szó. Ismerjük a két Deva király (ez két őrző isten, akik a buddhista templomba vezető utat védik) szobrát. E két szobor szájformája és kéztartása egymástól különbözik. Csakhogy ez nem véletlen. Ez a két szobor, ez a két szájforma és kéztartás fejezi ki az AUN légzést, amely nagy erő kifejtését teszi lehetővé. Ha megnézzük a két szobor kéztartását, ez egy olyan mozdulatot fejez ki, amely nagy erőkifejtésre képes. Még inkább megértjük ezt, ha szemügyre vesszük a szobrok izomzatát. Amikor öklünkkel ütünk, a legerősebb állapot az amikor kifelé fújjuk a levegőt és amikor benntartjuk. Ezért edzésen ezt a légzési módot rendszeresen gyakoroljuk.
Az IBUKI egy erős légzési mód, ezért nagyon fontos, hogy helyesen csináljuk. A hasunkat megfeszítjük, préseljük, a fenekünket is megfeszítjük, amitől kissé előre megemelkedik, s ebben a testtartásban végezzük a légzést.. Ez a testünknek az a formája, állapota, amikor a legerősebb, akár a belső, akár a külső erőt nézzük.
Kérdés: Mi a SANCHIN dachi jelentése?
Nishida. Ha a jeleket nézzük, akkor "három küzdelem/támadás"; azaz három irányban, elöl, jobbra és balra lévő ellenfelekkel szembeni beállás. Ebben a testtartásban meg van feszítve a hónalj, kezünk ökölbe szorítva és a szimpatikus ideg ki van élezve, azaz létrejön a veszélyhelyzeti attitűd (beállítottság), a harci, küzdő testtartás.
Kérdés: Szóval a küzdő testtartás alapja a SANCHIN dachi?
Nishida: Igen, így van. S éppen ezért úgy gondolom, miért ne mondhatnánk, hogy ha ebben a testtartásban állunk (állás=ristsu) és meditálunk (zen) akkor ez RITSUZEN, azaz állva meditálás, tehát nem ülve meditálunk (ZAZEN). S ha ebben a testtartásban a légzést már képesek vagyunk végrehajtani,, az a következő lépés, hogy mozgás közben is képesek legyünk erre. A SANCHIN katának (formagyakorlat) az az alapja, hogy lassan hajtjuk vére a mozdulatokat. Annak útja, hogy ezeket harc közben gyorsan is képesek legyünk használni, a begyakorlás. "A végső cél, hogy a katát alkotó mester tudatáig emelkedjünk."
Kérdés: Ezt hallva arra gondolok, hogy a katáknál a gyakorlás célja és jelentősége különbözik.
Nishida: Igen. Például vannak a TAIKYOKU katák. Mint kata, a kihonban (alaptechnika) alapnak számít. De a TAIKYOKU jelentése a keleti filozófia világából jött. Az EKIKEI ( a jövendölés tudományát tanító tekercs) írja le ezt pontosan. A TAIKYOKU ( a Ying és a Yang mozgása) a kínai gondolkodásban a világszerkezet alapelve, gyökere, mely azt mondja, hogy a TAIKYOKU két pólusra, a Yingre és a Yangra van felosztva; a Ying és Yang a SHISHO, a négy formára van felosztva, s ebből jön a HAKKE, a jövendölés nyolc formája. Ezek alapján a világ esszenciája, alapja a TAIKYOKU, s minden ebből születik, keletkezik. A katák esetében a TAIKYOKU katák a legalapvetőbbek, ezekből indul ki az összes többi kata. S a következő lépcsőfok a PINAN.
Kérdés: Úgy tűnik nekem, hogy ennek a szónak "PINAN" is van értelmezése.
Nishida: Igen, így van. Az én értelmezésem a következő. A TAIKYOKU katákban négy mozgásirány van: előre, hátra, jobbra balra. Ezekhez a PINAN katákban hozzáadódik a az átlós irányban való mozgás is. Így a négy irány kibővül nyolcra. Úgy gondolom, hogy ez kapcsolódik a HAKKE-hoz, a nyolc jövendölési formához.
Kérdés: Vagyis, ha ezeket a katákat gyakoroljuk, bármely irányú támadásra fel vagyunk készülve. Ezek a katák a kínai KEMPO-ból jöttek, nem? Ha jól tudom a PIAN szó is kínai eredetű.
Nishida: Nem egészen. A PINAN katákat Japánban alkották meg, de a KARATE szó KARA eleme eredetileg abból a KARA jelből származik, amely a hetedik század végén Kínát jelölte. Ebben a korban került át Kínából Okinawára. Ott a KARATE "kínai kéz"-nek mondták és írták ezt a szót. amit a japánok filozófiai jelentéssel töltöttek meg; így az írása megváltozott KARATE "üres-kéz"-re. Továbbá a KARATE és a DO szavak összeolvadtak KARATEDO-vá, ezzel a dolog egy magasabb szintre emelkedett.
Kérdés: Tehát, ha a forrás Kínában is volt, a KARATE Japánban mélyült el. De nem csak erről van szó. A japánok erőssége, hogy ők változtattál át DO-vá, "út"-tá.
Nishida: Igen, úgy gondolom, hogy a japán, a lelkiséget különösen tisztelő nemzet.
Kérdés: Ami a katákat illeti, kívülről úgy néz ki, hogy az emberek megjegyzik a mozdulatok sorrendjét, mintegy lemásolják a katát, s azután gépiesen csinálják. De, ha közelebbről megvizsgáljuk a katázást, egy érdekes világ nyílik meg előttünk.
Nishida: Így van. Folytatva az elején megkezdett gondolatmenetet, a kata igazából DOZEN (meditáció mozgás közben). Ha az adott katát több ezerszer újra és újra megismételjük, akkor ennek során végül felemelkedhetünk a kata alkotójának tudatáig.
Kérdés: Végül is a karate a versenyzési szintet felülmúló, nagy mélységekkel rendelkező világ, nem?
Nishida: Igen, így van. A jelenlegi klubvezetők 40-50 évesek, s behatároltak versenyzési lehetőségeik. De! Éppen mostantól fogva következik a gyakorlás, az edzés következő lépcsőfoka. Több, mint harminc évvel ezelőtt mi is fiatalok voltunk, amikor az Oyama-karate elindult az útjára. Az akkori fiatalok mára középkorúvá lettek, sok tapasztalat gyűlt össze. Elérték azt az állapotot, hogy más szemszögből kell újra átgondolni a karatét. S éppen ezért, mert eljutottak ebbe az állapotba, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a karate mélységeit tanulmányozzuk.
Kérdés: Igen ám, de hogyan tudjuk valójában átérezni ezekre?
Nishida: Ha például az IBUKI stb. légzési módokat megpróbáljuk gyakorolni, akkor lehetőség van ezen részek megismerésére is. A légzés akaratunktól független dolog, nem tudatosan csináljuk. De, aha koncentrálunk a légzésre, ha tudatosan tesszük, úgy gondolom, képesek vagyunk kontrollálni. Egyszóval a vegetatív idegrendszert is kontrolláljuk. Ehhez a kapu a légzésmódok gyakorlása.
Kérdés: Ahhoz, hogy a lelkünket, szellemünket magasabb szintre emeljük, olyan légzési mód lenne praktikus, amely könnyen kivitelezhető, nem?
Nishida: Az alacsony szintű állatoknak nincs agya, s a vegetatív idegek és a gerincoszlop az ami az agyi funkciókat ellátja. Az embernél a vegetatív idegektől a gerincoszlophoz, a hátsóagyhoz, az agyhoz továbbítódik az információ, illetve fordítva is ugyanígy az agyból kijövő információ esetén. Ennek a vegetatív idegrendszernek a trenírozása során egy az aggyal kapcsolatban álló rendszer edzése valósul meg, úgy gondolom. S amivel ezt az agyhoz vezető kaput el lehet érni, az a légzésmód. A tanden-légzés is út ehhez a kapuhoz.
Kérdés: Hát ez nem tűnik könnyűnek!
Nishida: Egyszóval a légzés egy mindennapos, alapvető dolog, de ennek ellenére sokkal nagyobb a jelentősége, mint gondolnánk. S bár mondtam, hogy mindennapos dolog, nem kevés idő kell hozzá, hogy képesek legyünk helyesen kivitelezni. Ez nem az a szint, mint a súlyzó edzés, ahol pár nap múltán már látszik a hatás. Meglehetősen sok türelem kell hozzá, de lehetővé válik a belső szervi rendszerek, a hormonképzés szintjéig való kontrol, testünk regenerálása. Ha erre képesek vagyunk, akkor megvalósul az önvédelem művészete.
Kérdés: Az önvédelem művészete?
Nishida: Ige. Először is a testünket a betegségektől kell megvédeni, egészségesnek megőrizni. Ez az elsőszámú önvédelem. Úgy gondolom, hogy a BUDO ("harc útja") erről az önvédelemről van szó. Az az első, hogy testünket belülről védjük meg, s csak a következő lépés a külső támadásokkal szembeni védekezés. A KARATEDO-ban a KARA (üres) a lelket, a szívet jelenti; a TE (kéz) a technikai és formai részt; a DO (út) az ezeket összekötő, mozgást kifejező út. Ezért a KARATEDO kifejezi mindazokat a dolgokat, amiket nekünk az edzések során gyakorolni kell. A lélek és a test a belső és a külső kapcsolata. Ugyanúgy, mint ahogy az atom és az univerzum szerkezete párhuzamos a mikro és makro világgal. A lélek és a test. Azaz a KARA és a TE, amit a DO köt össze KARATEDO-vá.
Kérdés: Korábban már beszélgettünk arról, hogy az inga kilengése: " az anyagi civilizáció holtpontra jutása" problémára a keleti filozófia lehet az egyik megoldás. Lehetséges az, hogy ezen belül a karate tartalmaz olyan elemeket, amelyek megoldást jelenthetnek erre a problémára?
Nishida: Úgy kell csináljuk, hogy így legyen. De a karate filozófiája, rendszere nincsen még tökéletesen befejezve, megalkotva, úgy gondolom. Ezért aztán tökéletesíteni kell. Épp ezt az időszakot éljük most. Nem az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e vagy nem, hanem csinálni, menni kell előre.
"Ha gyakoroljuk a légzési módokat, az energiát ügyesen tudjuk használni."
Kérdés: Érdekes gondolat, hogy nem a tökéletessé tett dolgot kell keresni, hanem az a feladatunk, hogy folyamatosan tökéletesítsünk.
Nishida: Igen. S úgy gondolom, hogy szervezetünk számára ez egy fontos téma. Kissé visszatérnék a légzés problémájához. Az EDO korban élt a RINZAI buddhista szektát megújító HAKUIN nevű ember. Ő, amikor megértette a tanden légzést, a következő fogalmat alkotta meg: "KIKAI-TANDEN-YOKYAKUSOKUSHIN-HONRAI NO MENMOKU" (Kiakai-szív és tenger, honrai no menmoku-az eredeti méltóság), azaz a lelked tárd ki, legyen olyan széles mint a tenger, oly nyugodt és csendes, a tested alsó részére figyelj, a lábujjadból, a lábadból, a csípődből az erő menjen fel a tandenhez. Ez az eredeti cél, azaz a tanden légzés. Ezzel azt állapította meg, hogy fontos az edzés közben koncentrálni a lábra és a szívre is. Nem csak a tanden fontos, a csípőtől a talpig tartó rész is. Azaz tedd üressé és lazává a felső részt, s az alsó rész legyen a lényeg, abban van az erő. A Taoista gondolkodás szerint, a törpe a szájával lélegzik, s az az ember, aki a lelkét kitárja, az a sarkától lélegzik.
Természetesen ezzel arra gondol, hogy olyan hosszú légzést végzünk, mintha a sarkunknál szívnánk be a levegőt és emelnénk egyre feljebb. Az IBUKI-nál a nagy levegőt fújunk ki és a tüdőben a megüresedett helyre jön be újabb. Ez az igazi légzési mód. Nem belélegzünk és kifújunk, hanem kifújunk és utána lélegzünk be. A beszívás-kifújás egy gyenge légzésforma. A mélylégzésnél is (SHINKOKYU) az általános tüdőkapacitás akár háromszorosára is képesek vagyunk. A légzési módoknak van még egy jelentősége: energiát ad. S úgy gondolom, hogyha gyakoroljuk, a légzési módokat, az energiát is jobban tudjuk használni. Azonkívül, a légzéseket a nők és a középkorúak is könnyen tudják gyakorolni.
Vissza a kezdőlapra
fitt@mail.datanet.hu
