forrás:
www.balatonihalaszat.hu

A Sió-zsilip száznegyven éve
Ahogy tetszik

Lehegesztették Siófoknál a zsilipet, írják mostanában az újságok, mivel "a vízügy megelégelte, hogy valótlan, a Balaton vizének Sióba eresztésérol szóló hírek látnak napvilágot.”

Kétszázharmincegy esztendeje, 1772. július 7–11. között történt, hogy báró Sigrai Károly, Mária Terézia királyi biztosa bejárást végzett a Balaton mellékén a tó és a Sió szabályozásának megszervezése céljából. Létrehoztak egy bizottságot, melynek írásos jelentését késobb mint "a Balaton lecsapolásának tervét” emlegették. A tervezet csak jóval késobb, 1827-ben került az Országgyulés elé, az azonban el is rendelte a Balaton lecsapolását. Mire azonban az elképzelés szélesebb köru megvitatásra sor került, jött az "1834-tül egész 1837 kezdetéig tartó, három esztendei híres szárazság”, ahogyan Kövér János vörsi plébános írta. Ennek során a vízszint mintegy 120 centimétert csökkent, így a további mesterséges leeresztés tervétol elálltak. Csakhogy nemsokára ismét csapadékosra fordult az ido, úgyhogy a királyi bizottság 1842-ben végül elhatározta a Balaton vizének leeresztését a Sión át a Dunába.
Ebben olyan hangok is támogatták, mint pl. a Társalkodó címu lap 1836. február 27-ei száma. Az itt megjelent Közönséges panasz címu írás szerint "Édes magyar hazánk három szép megyéjében, ú. m. S., Z., V-ben már régtül fogva tartózkodik egy rettento gyilkos, kinek tettei a melly számtalanok már, szintolly borzasztóak is… De hát ki azon Gyilkos? Ő az, egy szóval, kit a világ Balatonnak nevez…” Úgyszintén a Társalkodó egyik 1842. januári száma írja: "Nincs mesz-sze az ido, amikor le fog csapoltatni ez a haszontalan nagy víz.”

A magyar paraditsom

Erosödnek azonban az ellenhangok is. Kisfaludy Károly 1822-es almanachja szerint Füred vidékének "tsuda Szépsége” az összes hazai fürdoket felülmúlja. Hrabovszky Dániel így lelkendezik 1827-ben: a "Balaton mellyéke megérdemli a Magyar paraditsom nevezetet”. Wesselényi 1837-ben mérföldeket úszik a tóban, Vörösmarty is nagyon dicséri Füredet 1838 júliusában, s 1847-ben megindul a gozhajóforgalom is. Így aztán a megszületo terv csupán a parti sáv mocsaraitól kíván megszabadulni.
Különös, hogy mire 1863. október 25-én Siófokon a zsilipet ünnepélyesen felavatták, ismét egy eroteljes szárazság ütött be, így a kifolyás akkor már fél éve szünetelt. Miközben gróf Zichy Ferenc királyi biztos lelkesült szavakkal méltatta a mualkotást, a Vasárnapi Újság tudósítója óvatos: "Sokan aggódva néznek most is a Balaton lecsapolásának eredménye elé. Kételkedve mondják, hogy a futóhomok, mely a víz alól kikerült partokat borítja, áldást nem teremthet; hogy a tó mely a vidéknek dísze volt, jelentéktelen mocsárrá változik... (De) a Balaton – mely a víz tükörének öt és fél lábnyi lecsapolása által nagyságának csak egytizedét veszti – továbbra is jelentékeny marad, s csak természetes határaiba tér vissza.”
Cholnoky Jeno 1918-ban ekképp foglalta össze az addigi tapasztalatokat: "Mily büszkék és mily nyugodtak voltak a tervezok! A szabályozást teljesen sikerültnek tartották, s a Balatonról úgy beszéltek, mint elintézett dologról. Azt hitték, teljesen a hatalmukban van! 1866-ban azonban egy kis meglepetés érte az intézoket. A víz a megállapított 0 vízszint alá süllyedt 45 centiméterrel!
Nagy bajok lettek ebbol! A halak kezdtek kipusztulni, mert a partszegélyre, nádasokba, bozótokba rakott ikra szárazra került… Ekkor kezdték el egyes hangok az eddig magasztalt zsilipet szidni. Ekkor kezdodött a jelszó: "lopják a Balatont!" (…) A Sió medre száraz lett, fölverte a gaz, az érdekeltek nagy lármát csaptak.”

 

Majd így folytatja: "A hetvenes évek elején elég becsületesen viselkedett a tó… 1879-ben annyira megáradt, hogy 1,93 méter magasan kulminált a 0 fölött! Persze nagy kárt tett… Természetesen megint volt nagy lárma: "Kiöntenek bennünket, mint az ürgét«, »puskaport a zsilipnek!" stb.
Pedig hát sem a zsilip, sem a csatorna, sem a kezelo-szabályzat, legkevésbé pedig a kezelok nem tehettek róla, mert azzal a gyenge érrel nem lehetett a tó vízállását szabályozni.”

Inkább víztöbblet volt.

Az új, lényegesen erosebb és szélesebb zsilipet 1892-ben adták át, amivel már "árvizet” lehetett csinálni a Sió folyón, mert ennek kicsiny elvezeto kapacitását nem bovítették. Cholnoky 1918-ban azt a javaslatot tette, hogy a Sió-csatornát is bovíteni kell, és hajózhatóvá kell tenni. Újabb és újabb javítások, átépítések és mederszélesítések után csupán a második világháború után, 1947 szeptemberében készült el az új hajó- és leereszto zsilip. További bovítés és átépítés után, 1976-ban avatták a ma is használatos zsilipkamrát és csatornarendszert.
Másfél évszázad adatsora arról tanúskodik, hogy a szukített tükru Balatonnak összességében víztöbblete volt. A leeresztett mennyiségek elemzésébol Baranyi Sándor (Vituki) 1980-ban arra a következtetésre jutott, hogy "a jövoben no a lefolyástalan idoszak gyakorisága és hossza. A lefolyástalan hónapok relatív gyakorisága 40 százalék lesz, átlagosan két-három évenként hat hónapig sem lesz szükség vízeresztésre, kivéve a Sió öblítésére szükséges vízeresztést. Elofordulhat 13-14 hónapig tartó lefolyástalan állapot is.” Ez utóbbi adatot Virág Árpád 1996-os Balaton-monográfiájában az alábbiak szerint korrigálta: "igen valószínu, hogy a jövoben 11 hónapnál hosszabb ideig tartó lefolyástalan állapottal nem kell számolni.”

Hiányzik félméternyi

A Sió-zsilip jelenleg 2000. április vége óta van egyvégtében zárva. 2001 oszén, a száraz idoszak folytatódását jósló klimatikus pre-dikcióm közzétételekor a zsilipen 16 hónapja nem eresztettek le vizet. Amikor pedig ugyanezt
a prognózisomat 2002 oszén megismételtem, a lefolyástalan hónapok száma már meghaladta a 28-at. A tóból hiányzó víz jelenleg ötven centiméter. Ha egy hirtelen esos fordulat havi tíz centit emelne is a szintjén, a mostani lefolyástalan idoszak hossza akkor is meg fogja haladni a 40 hónapot. E két adat összevetése mutatja az általam megjósolt (és bekövetkezett) éghajlati esemény valószínutlenségének, rendkívüliségének mértékét.
Zágoni Miklós fizikus
  Szerzok:
  Zágoni Miklós - Író

A cikk szerzője: Zágoni Miklós - Író

 

forrás:
http://hajok.freeweb.hu/