Hitközség, iskola, egyesületek

A siófoki (foki) zsidók az önálló hitközség megalakulásáig a kajári (balatonfőkajári) rabbikerülethez tartoztak. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy a kajári Dessauer család adta az első siófoki rabbit Dessauer Mór személyében.

Az izraelita hitközség 1862-ben alakult, míg a helybeli hittestvérek adakozásából épült zsinagóga 1869-ra készült el: a gyülekezet első rabbija Dessauer Mór, első elnöke pedig Fleischman Ignác. A hitközség megalakulása után - 1869-ben - Siófokon fejezte be első könyvét a Szóládon 1853-ban született Krausz Vilmos, héber nevén Benjamin Zeev, a későbbi debreceni főrabbi. Debrecen hitközsége működése alatt élte fénykorát. 1921-ben halt meg.

Kaszner László építőmester kérésére a székesfehérvári Kuczka Mihály (1880-1938) festő vázlatokat készített a zsinagóga belső terének díszítésére. A munka 1926 májusában, a művész segédeinek közreműködésével készült el.

Az anyanyelv iránti szeretet és felelősség szép példája, hogy az alapítás évében egy tanerős, két tantermű magyar nyelvű iskolát működtettek, amelynek Rónai Adolf volt ötven éven át buzgó tanítója.11 Hasonlóképpen a szomszédos Ádándon is alakult zsidó iskola, ahol Lőw Jeromos, a neves Lőw dinasztia leszármazottja volt a rabbi.

A siófoki zsidó iskola nagyon jó hírnévnek örvendett, a szülők szívesen adták ide gyermekeiket. A létszám jóval kisebb, mint a katolikus iskolában, de a tárgyi feltételek jobbak voltak. Rónai Adolf, ha kellett, "polgárira" készített fel (megjegyezzük, hogy Sámuel Aranka óvónő is foglalkozott ilyen irányú felkészítéssel), s az iskolában az előírt tantárgyakon kívül német nyelvet és könyvelést is tanított. Kiváló tanító volt, pontos, szorgalmas és lelkiismeretes. Haladó szellemére jellemző, hogy felekezeti különbség nélkül vette fel tanulóit és szívesen tanította őket.

Tanítványai között említhetjük dr. Révész Gézát, a nemzetközi hírű pszichológus professzort, Alexander Bernát vejét,
Kálmán (Koppstein) Imrét, a világhírű zeneszerzőt, Korcsmáros Nándor írót, Révész-Ferrymann Ferenc festőművészt. Rajtuk kívül Sámuel Adolf leányai, a Hirsch család, Bagó Gyula, Csepeli József, Burg Andor, Fischer Jenő, Glancz Gusztáv, Nathán Mór, Klein Simon és Fókásy László is Rónai tanító úrtól kapták életre szóló indíttatásukat. Későbbi tanítványai közül a következőket említhetjük meg: Bruckner Alajos, Kaszner László, Nagy Imre, Winger Gizella, Kiss József, Bányai János, Rothschild Imre, Fodor József, Vargha Zoltán, dr. Timár Gyula, dr. Kovács András.

A zsidó iskola fennállásának első fél évszázadára Rónai Adolf szellemisége nyomta rá a bélyegét. Az iránta megnyilvánuló mély tiszteletre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy tanítványai anyagilag is hozzájárultak siófoki sírkövének elkészítéséhez és felavatásához, amelyen ezt olvashatjuk: "Rónai Adolf 50 évig volt hitközségünk tanítója és szellemi vezére. Tetteiben csak a szeretet vezérelte, ezért áldásos életében szeretetet kapott. Gyászolja szerető családja. Kegyeletük jeléül emelték hálás tanítványai, tisztelői (1859-1932)."

Mivel a második világháború idején az iskola iratanyaga teljesen megsemmisült, a zsidó iskola belső rendjét, szellemi légkörét csak az egykori tanítványok visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg. "Az iskolának, amikor én jártam, 53 tanulója volt és csak egy tanterem volt használatban. Rónai Adolf mellett volt egy hittanár is, Klein Józsefnek hívták. Rónai a német nyelvet második osztályban már tanította, tökéletesen. Aki azt akarta, hogy a fia továbbtanuljon, az ebbe az iskolába adta. Rónai kiváló ember volt, szigort tartott, de mindenki nagyon szerette. Katolikus és református családok gyerekei egyaránt jártak ide, például a református Farkas János építész - kinek népes családja volt - minden gyermekét a zsidó iskolába járatta. Polgárit tanított, Veszprémben vizsgáztatott, az összes tárggyal foglalkozott. Evégett is sokan jártak hozzá. Rónai Adolf hihetetlen memóriával rendelkezett. Szigorú, sokoldalú ember volt. Akit a Rónai tanár úr tanított, mindenhová felvették."

Rabbik Tanítók
1862 Dessauer Mór rabbi Rónai Adolf (1875 - 1925)
Klein József rabbi Herczog Mór (? - 1933)
1900 Grosz Farkas főrabbi Goldberger Pál (1934 - 1940)
1940 dr. Fábián Tibor főrabbi Kabos Endre (1940 - 1942)
  Dorogi Ferenc (1943)

Siófokon Sámuel Aranka működtetett egy magánóvodát 1912-1922-ig, amelynek a helyén később községi óvoda létesült.

A hitközség létrejötte után folyamatosan hozták létre a hagyományos egyesületeket, mint például a Chevra-t, valamint annak idején a Menórát.

A Chevra Kadisa 1863-ban alakult Dessauer Mór főrabbi szervezésében, aki hatalmas munkát végzett, igazi emberszeretettel és áldozatvállalással mind a gyászszertartások, mind az élőkről való gondoskodás terén. Segítséget nyújtott mindenkinek, aki rászorult. A Chevra vezetője volt a mindenkori hitközségi elnök is, tehát a Chevra Kadisa a hitközség belső intézményeként működött. Kiemelkedő vezetői között tarthatjuk számon többek között Fleischman Ignácot, Fischer Jákobot, Hirsch Mórt, dr. Friss Emilt, Freud Imrét és Rabin Zoltánt.

A Siófoki Izraelita Nőegylet 1880. január 1-jén alakult, és főként szociális ügyekkel foglalkozott, hivatása volt a szegény családok támogatása. Az özvegyek és árvák támogatására számos jótékony célú műsoros összejövetelt rendeztek. Nagy jelentőségű társadalmi esemény volt a zsidóság számára a hagyományos nőegyleti Purim bál, amelyet a Balaton étteremben tartottak, és valláskülönbség nélkül látogatták a siófokiak. Ilyenkor minden zsidó ház asztalára sült tészta, cukor és narancs került. Az ünnep jellemző eledele, a kindli (diós sütemény) a pozsonyi kiflire hasonlított, csak gyerek formájú volt. Sok mézes sütemény is készült erre az alkalomra. A másik kedvelt süteményt bódásnak vagy bordásnak nevezték. Ez a piskótára emlékeztetett, és borba mártogatva fogyasztották. A leglényegesebb, hogy erre az ünnepre minden családban készítettek süteményeket, és tálra rakva egymásnak küldözgették. Ez volt a slách mónesz, ami ajándékot jelent.

A Zsidó Leányegylet hasonló célt szolgált, mint a Chevra Kadisa. Pártfogolta, összetartotta a tagságot, ezenkívül ünnepélyeket, teadélutánokat rendezett.

A Zsidó Ifjúsági Egyesület önképzőszerűen működött, tevékenységüknek irodalmi, szépirodalmi jellege volt. Az egyesület biztosította a fiatalok művelődését, szórakozását, sportolását: a fiatalemberek összejöttek, beszélgettek, dominóztak, sakkoztak, táncoltak, színielőadásokat tartottak. Goldberger Pál, az izraelita iskola tanítója 1934-ben megszervezte a Kiss József Ifjúsági Kört, amelynek keretében számos műkedvelő előadást is rendezett. Az ifjúsági egyesület utolsó nagy sikerű rendezvényét 1944. március 8-án tartották, amelyen minden korosztály szerepelt, a rendezvény forgatókönyvírója és rendezője Dorogi Ferenc tanító volt.

A már ismertetett zsidó népiskolában 1936-ig egy osztály volt. 1925-től Herczog Mór tanított. "Az iskolában - mikor én jártam oda, 1930-ban - négy osztály össze volt vonva és körülbelül 30 fő volt a tanulói létszám." Goldberger Pál 1934-től 1940-ig tanított az iskolában. 1915-ben született Miskolcon, oklevelét Budapesten szerezte. Az iskolán kívül népművelésben is szerepet vállalt, mint a Kiss József Ifjúsági Kör vezetője számos műkedvelő előadást is rendezett. Cikkírója volt az Izraelita Tanügyi Értesítőnek. 1934-ig a zsidó elemi iskolát a községi elöljáróság jelentős összeggel támogatta. A 287 lelkes hitközség 1934-ben 226,73 pengő iskolai segélyt kapott a községtől.

A siófoki osztatlan izraelita elemi népiskola tanulóinak létszáma 1940-ben 21. A tanulók megoszlása: I. o. - 4, II. o. - 4, III. o. - 4, IV. o. - 6, V-VI. o. - 3. Goldberger Pál katonai szolgálatot teljesített, majd munkaszolgálatos lett, őt követően Kabos Endre tanított, akit 1942-ben szintén munkaszolgálatra hívtak be. A hitközség utolsó tanítója az 1943-44-es tanévben Dorogi Ferenc volt: "Az én időmben már nagyon kevés gyerek járt iskolába, összesen 19, teljesen osztatlan iskola volt." 1944. április 15-én, a németek bevonulása után a csendőrök megszüntették az iskolát. "Egyszerűen felfüggesztették a tanítót. Bejött két csendőr és azt mondta, hogy zárjuk be az iskolát." Az iskola ezután véglegesen becsukta kapuit.

1940-ben átalakították a siófoki hitközséget, a XI. Községkerülethez tartozott, amely kiterjedt Fejér és Veszprém vármegyékre. Idecsatolták Ádándot, s így a rabbiság alá tartozó községek a következők voltak: Bábony, Nagyberény, Endréd, Faluhídvég, Városhídvég, Jut, Kiliti, Megyer, Nyim, Ságvár, Som, Szabadhegy, Zamárdi.

 
forrás: " Zsidók Siófokon" -cimű könyv

A könyv szerzője: Matyikó Sebestyén József

 

forrás:
http://www.infopoly.info/